(1) A komplex vizsgára történő jelentkezés feltételei:

a)         az idegen nyelvi kötelezettségek teljesítése

A komplex vizsga nyelvi követelménye legalább „B2” szintű, komplex, államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, a dokumentumot legkésőbb a komplex vizsga időpontját 5 munkanappal megelőzően be kell mutatni.

b)         a doktori képzés képzési és kutatási szakaszában a képzési tervben foglaltaknak megfelelően legalább 120 kredit megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő doktorandusz esetében, akinek a hallgatói jogviszonya a komplex vizsga teljesítésével jön létre). A 120 kredit megszerzéséről szóló igazolást az Oktatási Igazgatóság (OI) állítja ki. A kreditigazolás kiállításához szükséges krediteket legkésőbb a vizsga időpontját 5 munkanappal megelőzően a NEPTUN-ban leigazoltan teljesíteni kell.

c) komplex vizsgára csak olyan doktorandusz bocsájtható, aki legkésőbb a vizsga időpontját 5 munkanappal megelőzően a publikációs kritériumkövetelményt teljesítette. Amennyiben a komplex vizsgára bocsájtás feltételeként előírt publikáció nincs rögzítve az MTMT-ben, akkor a befogadónyilatkozatot a Doktori Irodában kell leadni.

(2) A komplex vizsga két fő részből áll: a doktorandusz elméleti-módszertani felkészültségének méréséből („elméleti rész”) és a doktorandusz tudományos előrehaladásáról szóló beszámolóból („disszertációs rész”).

(3) A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság 3 tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll munkaviszonyban a Pannon Egyetemmel. A komplexvizsga-bizottságot a doktori iskola vezetőjének előterjesztése alapján a TDHT hagyja jóvá. A vizsgabizottság tagjaival a Doktori Iroda előzetesen koordinál, majd hivatalosan értesíti a tagokat a vizsga napjáról.

(4) A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár, habilitált egyetemi docens vagy professor emeritus vagy az MTA doktora címmel rendelkező oktató, kutató, aki nem áll munkaviszonyban a Pannon Egyetemmel.

(5) A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a doktorandusz témavezetője.

(6) A vizsgabizottság szakmai összetétele a GSDI-ben:

  • a vizsgabizottság elnöke,
  • a kutatásmódszertan kérdezője,
  • az alprogramvezető vagy az alprogram képviselője,
  • a titkár (jegyzőkönyvvezető).

Ahhoz, hogy a komplex vizsgát szabályozó kormányrendeletben előírt külső részvétel egyharmados aránya biztosított legyen, az elnök külsős, a kutatásmódszertan képviselője belsős, az alprogramspecifikus ismeretek képviselője belsős, a titkár legalább a Pannon Egyetem doktori képzésében szerzett abszolutóriummal rendelkező, nem szavazati jogú jegyzőkönyvvezető.

(7) A témavezető ugyan nem tagja a vizsgabizottságnak, de köteles előzetesen írásban értékelni a doktorandusz munkáját, részvétele a saját doktoranduszának komplex vizsgáján kívánatos. A témavezető előzetes írásbeli értékelését legkésőbb a komplex vizsga előtt 15 munkanappal elkészíti és közreműködik annak a Doktori Irodába történő eljuttatásában. A témavezetői értékelés egyrészt bemutatja a doktorandusz addig végzett munkáját, legfontosabb tudományos eredményeit, a témavezetővel való együttműködés milyenségét, másrészt röviden kitér a vizsgára benyújtott beadandó (kutatási terv) előnyeire, hátrányaira. A témavezető nyilatkozik, hogy javasolja-e a doktorandusz doktori képzésben való részvételének folytatását. A témavezetői értékelés minimum fél, maximum egy A/4 oldal terjdelemű.

(8) A komplex vizsga „elméleti részében” egyrészt a készülő doktori disszertáció kutatásmódszertani hátterének ismeretét, másrészt a saját kutatási téma szaktudományi kontextusában való jártasságot kell a jelöltnek meggyőzően igazolni. A jelölt a képzés negyedik félévében egy beadandó formájában összeállítja a készülő disszertáció kutatási tervét (research design), melyben megfogalmazza a témaválasztás személyes indokát, aktualitását, társadalmi, gazdasági, környezeti kontextusát, a kutatási célokat és a kutatási kérdéseket. Továbbá közreadja kutatásmódszertani alapvetéseit, szakirodalommal alátámasztva megindokolja a módszertan választását, törekszik teljeskörűen bemutatni azt a módszertani arzenált, amelyet a későbbiekben hasznosítani kíván (a kutatási téma vizsgálatához szükséges módszerekhez igazodóan, adatfelvételi és adatelemzési eszközök stb.), elkészíti kutatási témájának kritikai szakirodalmi elemzését (literature review). A doktorandusz a 20-30 oldal terjedelmű beadandót 1 példányban nyomtatva és elektronikusan is legkésőbb május 31-ig eljuttatja a Doktori Irodába (írásbeli modul teljesítése). A vizsgabizottság az írásbeli beadandó alapján a vizsga „elméleti részének” szóbeli moduljában két tárgykörben vizsgaszerűen kérdéseket fogalmaz meg, vitára, szakmai konzultációra inspirálja a jelöltet, melynek során meggyőződik a jelölt széleskörű módszertani és szaktudományos ismeretkörökben való jártasságáról. A GSDI a komplex vizsga „elméleti részének” szóbeli moduljához a beadandó alapján előzetesen témaköröket határoz meg, amellyel támogatni kívánja a doktorandusz eredményes felkészülését. 

A beadandó egy úgynevezett disszertációt megalapozó dokumentum. Ennek tartalmi része minimum 20 oldal (+címlap, tartalomjegyzék, irodalomjegyzék, mellékletek), A/4 méretű, 2,5 cm-es margóval, 1,5-es sorközzel, 12 TNR betűvel, a bekezdéseket tabulátorral elkülönítve, egy lap egy oldal, az oldalakat jobb alsó sarokban számozva. A beadandóban a kutatásmódszertani résznek minimum 10 oldalasnak kell lennie. A beadandó kifejezetten legyen alkalmas arra, hogy annak alapján a komplex vizsga keretében két tárgykörben érdemi vitát lehessen lefolytatni a készülő disszertáció módszertani megfelelőségéről. A vitán a készülő disszertációban alkalmazásra kerülő módszertani kurzusokon elsajátított ismeretekről meggyőző tudással kell rendelkezni (kutatásmódszertani tárgykör), és azokat tudni kell adaptálni az alprogram területére is (alprogramspecifikus tárgykör).  

A komplex vizsgára történő jelentkezéskor, a jelöltnek a jelentkezési lapon nyilatkoznia kell arról, hogy a beadandó dokumentumban jellemzően a kvalitatív vagy a kvantitatív, esetleg a kettőt ötvöző, vegyes (mixed method) módszertant kíván alkalmazni. A nyilatkozat célja, hogy támpontot nyújtson a GSDI számára a komplex vizsgára való felkészülés kutatásmódszertani és alprogramspecifikus témakörei elsajátításának támogatásához.

(9) A komplex vizsga „disszertációs” részében a vizsgázó 15 perces előadás formájában beszámol addigi kutatási tevékenységéről, esetleges eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási ütemtervét, valamint a doktori disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését.

A bizottság kérdéseket fogalmaz meg az előadáson elhangzottakkal kapcsolatban. Ebben a fázisban van arra lehetőség, hogy a témavezető legfeljebb 5 perc időtartamban értékelje a vizsgázó által addig elvégzett munkát és nyilatkozzon, hogy alkalmasnak találja-e a jelöltet a doktori képzés eredményes befejezésére, reálisnak érzi-e az ütemtervet, a publikációs tervet.

(10) A GSDI komplex vizsgát legfeljebb évente kétszer, az őszi és a tavaszi félév végén szervez, ettől csak rendkívüli indokoltság esetén lehet eltérni, amely fennállásának megítéléséről a GSDI vezetője dönt. A komplex vizsgát úgy kell megszervezni, hogy annak „elméleti” és „disszertációs” része is a lehető legszélesebb szakmai nyilvánosság előtt kerüljön lebonyolításra, azonban a nyilvánosság ne zavarja a vizsgázó eredményes teljesítését. A komplex vizsgára jelentkezők számától függően lehet ugyanazon vagy egymástól eltérő napokon, illetve egymást közvetlenül követően vagy egy napon belül nagyobb szünettel bonyolítani az „elméleti” és a „disszertációs” vizsgarészeket. A vizsgabizottság minden tagjának a vizsga bonyolításától függetlenül az adott doktorandusz mindkét vizsgarészen folyamatosan jelen kell lennie.

A komplex vizsga első részében a disszertációs részre kerül sor, ahol a vizsgázó szabad előadásban, tudományos prezentációban tartja meg előadását és tanácskozás jellegűen folyik a diskurzus, a vizsga második részében az elméleti rész zajlik, amit formálisan a vizsgabizottság előtt (a feltett kérdésekre vizsgaszerűen válaszolva) kell bonyolítani.

(11) A vizsgázó teljesítményének értékelésére a két vizsgarészvégeztével a nyilvánosság kizárásával kerül sor. A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét, a komplex vizsgáról részletes, a doktorandusz munkáját tudományos szempontból minősítő szöveges értékelést is tartalmazó, a tagok aláírásával ellátott jegyzőkönyvet készít. A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni.

A vizsgabizottság a vizsga második részét követően visszavonul, vizsgarészenként külön-külön minősíti a vizsgázó teljesítményét és a vizsga teljes lezártával, az utolsó vizsgázó doktorandusz minősítését követően, kihirdeti az eredményt.

(12) A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg.

(13) A komplex vizsga mindkét részének értékelése szöveges minősítéssel (megfelelt, nem felelt meg) történik:

– sikeres, ha mindkét rész értékelése megfelelt;

– sikertelen, ha bármelyik vizsgarész értékelése nem felelt meg.

(14) Sikertelen komplex vizsga esetén a doktorandusz az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti a vizsgát (megismételt komplex vizsga).

Tekintettel arra, hogy az elméleti vizsgarész alapja egy beadandó, amelynek elkészítése időigényes, ezért a komplex vizsga megismétlésére a mintatanterv szerinti 5. félévre történő bejelentkezést megelőzően kerülhet sor legkésőbb január 31-ig, illetve augusztus 31-ig. Megismételt elméleti vizsga esetén a módosított beadandót a vizsgára jelentkező legkésőbb január 15-ig, illetve augusztus 15-ig eljuttatja a Doktori Irodába, ennek elmulasztása a doktori képzésből való kizárással jár. Amennyiben az elméleti vizsgarészt a bizottság elfogadta, nem szükséges a beadandót ismételten benyújtani, azonban a komplex vizsga mindkét részéből újra kell vizsgázni.

(15) A komplex vizsgát magyar vagy angol nyelven kell teljesíteni. Ha a vizsgára jelentkező magyar anyanyelvű doktorandusz angol nyelven készíti el az „elméleti” rész beadandóját, a vizsga ebben az esetben is magyar nyelven zajlik (a vizsgázó kifejezett kérésére a vizsgabizottság dönthet úgy, hogy bármelyik vizsgarész angol nyelven is folyhat). Amennyiben nem magyar anyanyelvű doktorandusz jelentkezik a komplex vizsgára, akkor a vizsga minden eleme angol nyelven teljesítendő.

(16) A doktorandusz köteles a doktori iskola által meghatározott napon a komplex vizsgán részt venni, amennyiben erre gyermekvállalás, betegség vagy bármilyen más méltányolható ok miatt nincs lehetősége, akkor a doktori iskola vezetőjének címezve akár előzetesen írásbeli halasztást kérhet, vagy a vizsgát követő 72 órán belül hitelt érdemlő igazolást mellékelve kérheti a pót komplex vizsgán való részvétel lehetőségét. A pót komplex vizsga megszervezésére az adott vizsgaidőszak utolsó napjáig van lehetőség, a jelentkező részvételének elmulasztása vagy sikertelen vizsga letétele esetén a doktorandusz a képzésből kizárásra kerül.